AHOVA ÚJJÁSZÜLETNI JÁRNAK AZ AUTÓK ÉS A RAJONGÓK.


Egy kis fiatalítás mindenkinek jót tesz, akár testben, karosszériában, akár lélekben. Az Alfarium műhelye igazi terápiás központ, ahol nem csak az oltimer Alfa Romeók nyerhetik vissza régi fényüket, de a márka iránt rajongók is visszatérhetnek kicsit a múltba elmerengeni azokról az időkről, amikor ezek az autók készültek.

Itt volt a megfelelő idő, hogy márkanagykövetünk, Rákóczi Feri is ellátogasson a műhelybe. Az Alfariumot Schindler Alex és Olasz Péter tartja életben, Alexet, és fekete, körlámpás Alfettáját régi Alfás körökben mindenki ismerte, nem volt találkozó, amit kihagyott volna. Péter bár csendes társként csapódott mellé, az Alfa Romeo iránti vonzalma megkérdőjelezhetetlen. Racionálisan gondolkodó mérnökként egy Giuliára esett a választása, és oldtimer Alfája is van, ennél több bizonyíték nem kell. Talán abban is megmutatkozik ez, hogy mindketten szerelemből csinálják, amit csinálnak.


A műhelybe lépve a gépzsír és az öreg vasak illata csapja meg a betérőt, és ott helyben legyökerezik a lába, amint meglátja Péter fekete Montreálját, vagy ahogy ő hívja, Lukréciát. Rákóczi Ferit is elbűvölte, olyannyira, hogy idő kellett hozzá, hogy felfedezze: éppen restaurálás alatt van egy olyan Alfetta, mint amivel ő alfás pályafutását kezdte.

És beindulnak a sztorizgatások, ebben mindhárman vérprofik. Bár Feriegy Stelvióval érkezett, nem sokon múlott, hogy az Alfettával távozzon, Alex és Péter is próbálta meggyőzni Ferit, de az alkudozás végül nem torkollott impulzusvásárlásba.


Arra viszont elég volt, hogy Ferit megbabonázzák az idős autók, fényképezőgépet ragadott, hogy megörökítse azokat a képeket, amelyekről eszébe fognak jutni azok a percek, érzések, amik akkor ott, a műhelyben levették a lábáról.

És az autók, amik az Alfarium körül megfordulnak, tudnának mesélni, jószerivel az utolsó csavaralátétnek is története van. Volt már Alex és Péter kezei között dubaji, szingapúri megrendelőtől származó Alfa, amelynek felújításával megbízták őket. De a jobb sorsára váró, egy istálló mélyéről előkerült 1900-as Alfa is sokat tudna mesélni.

Az Alfarium nem csak egy műhely, ahova autó és tulaja is fiatalodni jár. Hanem egy hely, amelynek éppen az a varázsa, hogy két életigenlő, impulzív, szenvedélyes ember tartja életben, hogy nem fehér csempével van kirakva és enni lehetne a padlóról. Ez a hely él, mesél, emberi és emberléptékű. Időutazást nyújt azoknak, akik szeretnék beleélni magukat a 30-40-50 évvel ezelőtti autós világba.



Forrás: Alfa Romeo